Történelmi épületek, szobrok

Magtár (Magyar Plakát Ház) és Kiskastély (Képzőművészetek Háza)

Varos_055Az Erzsébet tér 15. szám alatti ház udvarának keleti oldalán látható egy késő barokk stílusú emeletes épület. 1800 körül magtár céljára építették. Az épület homlokzatát felül timpanon zárja, az apró kőkeretes ablakok alig tagolják a falsíkot. A bejárat vasajtaja lehet eredeti is. A belső berendezése utal a magtár jellegére. Ma az országban egyedülálló Magyar Plakát Háznak ad helyet.
A magtár mellett, a bejárattal szemben egy szép neoklasszicista villa látható. 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakházaként készült. Közvetlenül a II. világháború előtt Lázár László gabonakereskedő birtokolta. Az 1996-os  felújításakor az épület képtár szerepet kapott. Helyet ad állandó kiállítás keretében az Indiában új hazát talált Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet (anya és leánya) keleti világba kalauzoló festményeinek, valamint a kanizsai születésű, de Kaposváron élő Z. Soós István festőművész életművének.

A Dél-Zalai Takarékpénztár székháza és a Bazár-udvar

Varos_037Az épületek helyén 1881 előtt Kiss József gombkötő emeletes háza állt, valószínűleg itt lakott Hoffmann Mór tanár, s itt született 1873-ban fia, Hevesi Sándor (neves író és színházi rendező). Az 1870-ben alapított, főleg mezőgazdasági hiteltevékenységet folytató Dél-Zalai Takarékpénztár székházát és a bérlakásokat 1881-ben építették föl. A pénzintézetre utal a homlokzaton elhelyezett méhkaptár embléma és a „Dél-Zalai Takarékpénztár” felirat. Az épület két utcára néz és két belső udvarral rendelkezik. A két udvart hajdan sok üzlet vette körül, innen ered a még ma is használt Bazár-udvar elnevezés. 1890. május 21-én, pünkösd napján nyílt meg az épületben a neves Központ (Centrál) Kávéház. 1913 májusáig működött itt, amikor tulajdonosai az Erzsébet tér sarkán újonnan felépült Centrál Szállót és Kávéházat vették bérbe. Itt működött a kor legismertebb kanizsai fényképésze, Mathea Károly üzlete is. 1989-ben az épületet felújították és hangulatos díszudvart alakítottak ki benne.

Alsóvárosi templom és ferences kolostor

Varos_057Az Alsóvárosi templom, hivatalos nevén Szent József Plébániatemplom, a város legértékesebb műemléke. 1702-14 között épült a lerombolt vár tégláiból, köveiből a ferencesrendi szerzetesek számára. A templom főhajós és egy mellékhajós rendszerű. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek láthatóak, mellékhajójában díszes mellékoltárok találhatóak. A főbejárat mellett elhelyezett szenteltvíztartót egykori török sírkőből faragták. A főoltárképet C. F. Sambach festette 1770 körül. Ennek és a szószéknek a város kegyura, gróf Batthyány Lajos volt a megrendelője. A városi testületek és polgárok által készíttetett oltárképek és faragványok a ferences ikonográfiát követik, valószínűleg a rendi műhely munkái. A legnagyobb értékűek a barokk faszobrok, továbbá megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények is.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes ferences kolostor. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, amihez  egy L alakú szárny kapcsolódik. Tágas ebédlőjének mennyezeti freskói tönkrementek, szép intarziás ajtaját ma a múzeum őrzi. 1950 nyarán az itt élő szerzeteseket elhurcolták, deportálták.
A kolostor kezdetben a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumnak, majd a Városi Könyvtárnak adott otthont. Ma az épület ismét ferences tulajdonban van.

A templom csak miseidőben van nyitva, ám előzetes telefonos egyeztetés alapján a templomot kinyitják. (Elérhetőség: Plébánia:93/313-849) Az adomány jellegű belépődíj 200 Ft/fő, melyet az orgona felújítására fordítanak.

Sétakert és MAORT-telep

A Sétakert a város legnagyobb területű, 4 hektáros parkja. Már az 1850-es években létezett egy városi sétatér-alapítvány, mely kihágási büntetéspénzekből gyarapodott évről-évre. 1896-ban Tripammer Gyulának, a Szépítő Egylet ügyvezető elnökének javaslatára vették fel a millenáris díszközgyűlés programjába egy promenád létesítését. Az első hat holdat a létesítményhez kiskanizsai gazdáktól vették meg. Tripammer Gyula, Fabik József városi kertész segítségével maga ültette be a kertet, s ápolta haláláig. A század elejétől élénk élet folyt a parkban: cigányzene, katonazene, cukrászda vonzotta vasárnaponként a közönséget. A park elnevezése nagy vitát váltott ki a városban, végül a közgyűlés 1927-ben „Tripammer-kert”-nek nevezte el. A köztudatba nem ment át az elnevezés, a város Sétakertnek nevezte és nevezi még napjainkban is a parkot. 1930-tól kezdve csökkent a park területe, a Strandfürdő, majd a MAORT-lakótelep építésekor is területeket hasítottak ki belőle.
A kert díszbejáratának felújítását 1999-ben határozta el a Városvédő Egyesület. 2000. augusztus 20-án a város rendezvényeinek keretén belül a Sétakert felújított bejárata is átadásra került.

A MAORT-lakótelepet a Sétakert szomszédságában, a város által felajánlott területen az 1940-es években építették fel. Képében országosan is egyedülálló. Miután a zalai olajmezők termelése felfutott, szükségessé vált, hogy a MAORT mérnökök, tisztviselők, munkások számára lakások épüljenek. Az építkezések még a háború előtt elkezdődtek, de csak a háború után fejeződtek be a parkosítással együtt.

Az Első Magyar Általános Biztosító palotája

Epuletreszletek_024Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857-ben ügynökséget létesített Nagykanizsán. A Csengery és Fő utca sarkán álló épületet 1913-14-ben építtették székháznak és bérpalotának. A négyszintes palota Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján épült.Epuletreszletek_021

 

A földszintet üzlethelyiségek foglalták el, a félemeleten voltak a biztosító nagy fénnyel, komforttal berendezett hivatalos helyiségei, az 1. és 2. emeletek magánlakásoknak adtak helyet. Stílusában az eklektika és a szecesszió elemei egyaránt megtalálhatók. Az épület Fő úti homlokzatát a padlástér magasságában timpanon díszíti, benne fiúcskák által tartott koronás kiscímer látható, alatta az „Első Magyar Általános Biztosító Társaság” felirattal. A játékos futású erkély vonala alatt már leegyszerűsödnek a formák.

Vasemberház

Varos_062A város földesura építtette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is nyert. Eredetileg a Batthyány család vendégfogadója volt, később a földszintjén üzleteket, az emeletén pedig lakásokat alakítottak ki. A XIX. században alakították át klasszicista vonásokkal, ebben az időben sörháznak nevezték. Mai nevét a korábban benne lévő Unger Ullmann féle vaskereskedés cégére után kapta. L alakú, két utcára néző egyemeletes, nagyméretű épület, homlokzatának egyszerűségét az Erzsébet téri oldalon látható timpanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás során kibontották az Ady utca felőli rész boltíveit és árkádokat alakítottak ki. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten pedig az elegáns házasságkötő és fogadó termeket találjuk.

Zsinagóga

Az egyszerű külsejű klasszicista épületet 1807-21 között építette a 375 tagú zsidó hitközség a helyi földesúr támogatásával. Akkori rendelkezések szerint az utcafrontra nem épülhetett. Az orgonát 1845-ben a pécsi Focht Ferenc készítette, s ekkor készült el az első emeleti karzat is. Az épület külseje puritán, falát lapos lizénák tagolják. Jó akusztikájú, nagy belső térrel rendelkezik. Az utcára néző egyemeletes, szintén klasszicista épület a zsidó hitközség tulajdona. Ebben az úgynevezett Zsidóházban működött a történelmi Magyarország egyik legrégibb gyógyszertára a Fekete Sas. Empir bútorzatát a múzeum őrzi. A másik földszinti üzlethelyiségben a Magyar Divatcsarnok, Fürst József divatüzlete működött az 1920-30-as években. 1944-ben a zsidóházban és a Zsinagógában hozták létre a nagykanizsai gettót. 1944. október 26-28-án itt gyűjtötték össze a város és környékének 3000 zsidó lakosát, hogy Németországba hurcolják őket. A bejárat előtt tábla emlékeztet az I. világháborúban elesett, illetve a koncentrációs táborba hurcolt zsidókra.

Arany Szarvas Vendéglő

A méltán híres Arany Szarvas Szálloda és Vendéglőt Knortzer György vendéglős 1875 áprilisában kezdte építeni. Annak idején két épületben működött a fogadó: az egyikben szálloda, kávéház, a másikban étterem fogadta a vendégeket. A 32 szobás fogadó a vidék egyik legmodernebb szállodája lett, falai közt főhercegek, miniszterek, előkelő külföldi vendégek szálltak meg. Az 1930-as évek végén a Háry János vezette „Kis szarvas” vendéglő működött az épületben. 1942-től 1950-ig Szever József vezette itt a jó nevű „Szever Vendéglőt”. A vendéglő államosítása után évtizedekig a Rózsakert étterem működött itt. Ma földszintjén üzletek találhatók.

Bogenrieder-palota

Varos_024A szecessziós építészet mintájául is szolgálhatna ez a gazdagon díszített ház, amely felrúgva a stílusbeli kötöttségeket, a rendkívüli élénkségével és formagazdagságával tűnik ki. Helyén egykor a Rózsa Szálló állt, melyet 1896-ban Bogenrieder József vendéglős és szállodás vett meg. Bogenrieder a „régi stílű” Rózsa Szálló helyébe egy modern kétemeletes nyaralószerű palotát építtetett 1914-ben.

Felsővárosi templom (Jézus Szíve templom)

Varos_023Korábban a helyén temető állt, amit 1784-ig használtak. 1764-ben Nepomuki Szent János tiszteletére egy kisebb barokk temetőkápolnát emeltek itt, amit a piaristák gondoztak. 1823-ban a városi tanács határozatot hozott a bővítésére, a hajót négy ölnyivel megnagyobbították és egy kétemeletes tornyot építettek hozzá. Idővel a templom kicsinek bizonyult, ezért 1942-ben a 18. századi részek lebontása után az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern részt építettek hozzá, csupán a tornyot hagyták érintetlenül. A templom belső berendezése egyszerű, a tere világos.

Grünhut-ház

Varos_021A romantikus stílusú kereskedőházat Grünhut Fülöp gabonakereskedő építtette 1860 körül. Lakása az emeleten volt, a földszinten és az udvari részen az iroda és a raktárak helyezkedtek el. Jellegzetessége az erkély fölötti keleties homlokzati elem. Később a ház Grünhut Alfréd, gazdag gabonakereskedő, bankár és műgyűjtő tulajdonába került. Jelentős numizmatikai és metszetgyűjteményét ma a Thúry György Múzeum őrzi.

Gutmann-palota

A szépvonalú, klasszicista házat 1820-ban építették. Kereskedőházra jellemző a magas, kőkeretes, vetőköves kapuja; homlokzatát nemesen egyszerű faldíszek borítják. Hajdani tulajdonosa az a Gutmann család, amely eredeti termékek feldolgozásával európai hírnévre tett szert. 1953-tól a múzeum egyik részlegének is helyet ad.

Kereskedelmi Kaszinó

Varos_0521835-ben 60 taggal alapítottak egy szervezetet Kaszinó néven, aminek első elnöke Darás József volt. Az egyesület alapszabálya szerint a Kaszinónak vallás- és osztálykülönbség nélkül minden kanizsai polgár a tagja lehetett. 1886-ban impozáns székházat építtetett a tagság. Az eklektikus saroképület tervezője Ludwig Schöne bécsi építész, kivitelezője Morandini nagykanizsai építész-vállalkozó volt. Díszterme számtalan színielőadás és egyéb társas összejövetel színhelye volt. Emellett olvasó-, társalgó-, egy tekéző-, és két kártyázóterem állt a tagok rendelkezésére. Az I. világháború alatt kórházi célokat szolgált. Később a jelentékeny számú nagykanizsai zsidóság klubjává alakult. Jelenleg Honvéd Kaszinóként működik. Eredeti bútorának egy részét a Thúry György Múzeum őrzi.

Pénzügyi Palota

Epuletreszletek_005Az Osztrák-Magyar Bank fiókjaként a történelmi Magyarország egyik legkorábbi pénzintézményét hozták létre Nagykanizsán 1879-ben. A nagy forgalmú bank elegáns székházat építtetett díszes, fő térre néző kupolával. Hubert József tervei alapján 1902-03-ban elkészült palota eklektikus stílusban épült. Az épületbelső tükrözi pénzintézményi szerepét. 1924-től a Nemzeti Bank, majd 1987-től a Magyar Hitel Bank hálózatának nagy forgalmú székháza volt.

Thúry György Múzeum

Muzeum_0071705-12 között épült a kanizsai vár tégláiból a város legrégebbi háza. A Batthyány-család tulajdonát képezte, a kanizsaiak hercegi várként emlegették. Az épület funkciója többször változott, jelenleg a Thúry György Múzeumnak ad helyet, az utca felőli részén üzletek vannak. Egyemeletes, barokk épület boltíves kapuzattal és kváderezett földszinttel. A múzeum udvarán helyezték el védtető alatt az eredeti Török kutat, melynek szögletes kőmedencéje – hagyományok szerint – Kanizsa török kori várából származik.

Városháza

Varos_017A barokkos hatású Erzsébet teret nyugatról a Városháza háromszintes, szinte teljesen dísztelen épülettömege zárja. 1936-37-ben építették Hübner Tibor és K. Császár Ferenc tervei alapján helyi kisiparosok. A palota homlokzatát a magyar címer díszítette, alatta arany betűkkel a „Törvényház” felirat volt olvasható. 1990 óta működik benne a Polgármesteri Hivatal. 1992. augusztus 19-én a homlokzaton egy bronzból és tűzzománcból készült városi címert helyeztek el.

Medgyaszay Ház (volt Városi Színház)

Nagykanizsán a „mozizás” története 1896-ban kezdődött Hoffmann Soma úr és csodagépének megjelenésével. Az 1920-as évek közepén megkezdődtek az állandó kőszínház építési munkái, melybe a város azon az áron kapcsolódott be, ha az épület a színi szezonon kívül városi moziként funkcionálhat. Így készült el 1927-ben a Városi Színház és Mozi Medgyaszay István építőművész tervei alapján. Homlokzati freskói színpadi jeleneteket ábrázolnak a Bánk Bán, a Falu rossza és a János Vitéz című darabokból.

A nagykanizsai mozihoz és Magyar János nevéhez kapcsolódik, hogy 1930-ban Budapest után a kanizsai mozi volt az országban a második, ahol hangos filmeket vetítettek. Az épületben a 90-es évek közepéig működött mozi, jelenleg kiállítások, színházi előadások, koncertek és egyéb rendezvények helyszíne.

Inkey kápolna

1768-ban épült, négykaréjos alaprajzú centrális barokk műemlék kápolna. Inkey Boldizsár, családjának talán legjelentősebb birtokszerzője emeltette. A kupolaboltozatos kápolna tetején kicsiny, nyolcszögletű torony, falát lapos pilaszterek tagolják, egyszerű, korábban kovácsoltvas ráccsal zárt bejárata fölött ovális ablakkal, felül háromszögletű timpanonnal. A bejárat kőkeretén azelőtt az Inkey-címer díszlett. Kupoláját freskókkal díszítették. Padlója alatt van a családi kripta. Az egykor mögötte lévő kálváriát hármas fülke zárta le, a középső nagyméretű, kvalitásos, fából faragott korpusza jelenleg a Thúry György Múzeumban van. Kerítőfala szintén kovácsolt vaskapujának pilléreit kőszobrokkal díszítették. Az előtte álló 1842-ben készült klasszicista urna, az Inkey urna ma az ’56-os Emlékkertben áll a Medgyaszay Ház szomszédságában.

Erzsébet téri Zenepavilon

A Zenepavilon remek lehetőséget biztosít a város különböző kulturális rendezvényeinek megtartására.

A 17°-os keleti hosszúsági kör emlékmű

Varos_061A város területén halad át a 17. délkör, amelynek megjelölésére – az országban egyedülálló földrajzi emlékhelyként – évtizedekkel ezelőtt vaskerítéssel körülvett márvány emléktáblát állítottak, rajta francia nyelvű tájékoztató felirattal. A ritka földrajzi megjelölés a város szélén, az úgynevezett „régi hetes” út mellett volt, de napjainkban sajnos nyoma veszett. Pontos bemérés szerint a 17° hosszúsági kör a városon keresztül halad, s e vonal legalkalmasabb pontján jelölték ki az emlékmű helyét. A térképen megkeresték azokat a jelentősebb külföldi városokat, amelyek szintén érintettek és föltüntették a nevüket az emlékművön, majd értesítették őket erről a láthatatlan szálról, amely összeköti őket.

Ezek a városok a következők:

Gavle – Svédország
Poznan – Lengyelország
Sumperk – Csehország
Malacky – Szlovákia
Hainburg – Ausztria
Nagykanizsa – Magyarország
Makarska – Horvátország
Bari – Olaszország
Windhoek – Namíbia

Szentháromság szobor

Varos_078A barokk stílusú szoborcsoportot Inkey Boldizsár, Kanizsa földesura graz-i mesterekkel faragtatta 1758-ban. Középen magasba emelkedik a Szentháromság csoportja, a tartóoszlop alján egy kecses Mária-szobor látható, s mindezt körülveszi Szent Antal, Szent László király, Szent István király, Szent Imre herceg és Keresztelő Szent János szobra. Eredetileg a mai Erzsébet téren állt, majd 1869-ben az Eötvös térre került, majd a Kossuth térre, 2012-ben pedig átkerült méltó helyére az Erzsébet térre.

Nagy-Magyarország emlékmű

A nagykanizsai származású Schless István 1933 októberében 20 ezer pengős adományt tett egy a Fő utat lezáró, Eötvös téren felállítandó emlékmű létrehozására.

Hübner T9. Nagy-Magyarország emlékműibor budapesti építész tervét fogadták el. Az emlékmű még 1934-ben elkészült, majd 1952-ben ledöntötték, és megcsonkítva a talapzat mögött gödörbe helyezték. 1999-ben merült fel a gondolat, hogy államiságunk ezeréves ünnepségeinek keretében ki kellene ásni és helyreállítani az emlékművet. A restaurálást követően 2001. augusztus 12-én avatták fel, az alkotó fia, Hübner Tibor jelenlétében.

48. gyalogezred emlékműve

Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása a Deák téren, amely az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. Az 1798-ban Veronában újjáalakult ezred az 1800-as évek második felétől kizárólagosan zalaiakból állt.
Az emlékmű avatá48.gyalogezredsára 1934-ben kerülhetett sor, miután a Deák térről az Erzsébet térre helyezték át a Török kutat, s ennek helyére kerülhetett a 12 ezer hősi halott emlékműve. Az ünnepségen részt vett az alkotó is. A kompozíció Petőfi Sándort ábrázolja egy első világháborús kézigránátos magyar katonával, ugyanis ebben az ezredben szolgált Petőfi 1839 és 1841 között.
A bronz szobor talapzatán a költőtől származó idézet olvasható:
„És mi nem hagyjuk magunkat, Míg lesz egy kéz és egy kard!
Fogadom azt, hogy megbánja, Aki bántja a magyart.”

Erzsébet szobor

Szécsi Antal szobrász kalandos történetű műalkotásának 3 tonnás ruskicai márvány másolata.

33-_MG_5711

Nagykanizsa főtere 1898-ban a királyné halálakor kapta az Erzsébet tér nevet. 1900-ban Erzsébet királyné térre, majd 1945 után Szabadság térre változtatták át. 1991. március 18-án kapta vissza az Erzsébet tér nevet.

Testvérvárosok kútja

24-erzsébettér010

2012 nyarán avatták fel a megújult Ezsébet tér egyik legkedveltebb alkotását a Testvárosok kútját, melyen feltüntették Nagykanizsa testvérvárosainak nevét: Akko, Bihács, Csáktornya, Glesidorf, Kazanlak, Kovászna, Magyarkanizsa, Pucheim, Salo, Shijiazhuang, Togliatti.

A szobrot Párkányi Raab Péter szobrászművész készítette.

20. honvéd gyalogezred emlékműve

Hybl József alkotása az Erzsébet tér délkeleti sarkán áll, az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. A háborút túlélt bajtársak adományaiból, Budapesten, a Vigadóban tartott díszhangverseny jövedelméből és a városi 29-20-astanács hozzájárulásából gyűlt össze az emlékműalap.

A bronz szobormű a rohamra induló öreg népfelkelőt és a fiatal honvédet ábrázolja. Felirata a győztes pályázat jeligéje maradt: „Dalolva mentek csatáról csatára 1914-18” és „A 20-as Honvédek és Népfelkelők emlékének.” Haraszti mészkőből készült talapzat két oldalán az ezred által vívott csaták helyeit örökítették meg. Az emlékmű témájához kapcsolódott a kertészeti kiképzés is, virágokból kirakva a Szózat sorai voltak olvashatók: „Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor”. Az emlékmű 1965-ben a Széchenyi térre, majd a Sétakertbe került át. 1993-ban helyezték vissza eredeti helyére, az Erzsébet térre.

Turul szobor

1933. év pünkösdjén impozáns ünnepség keretében avatták föl a Turulmadarat, Árpád nemzetségének totemállatát, valamint a hozzá kapcsolódó- a Zrínyi-család és a magyar állam címerével díszített- országzászlót. A díszlobogót a nőegyletek készíttették Budapesten, az állandó lobogó a Schütz cég adománya volt. A szalagot a polgári iskolai leányok hímezték.

A zászló előtt állították fel IstóVaros_046k János alkotását, a Turulmadarat, talapzatán a „Kiscímerrel”.
1990. június 3-án állították vissza a Turulmadarat és az Országzászló tartóoszlopát, melyeket az 50-es években eltávolítottak és beolvasztásra ítéltek, de a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár munkásai a beolvasztási parancs ellenére eldugták és megmentették. Ugyanezen gyár munkásai újjávarázsolták, és ma ismét gyönyörű ez a madár, melynek széttárt szárnyai a város számára a védettséget szimbolizálja.

1848-as emlékpark

1998-ban döntöttek arról, hogy a Vasemberház udvarán az aradi tragédia 150. évfordulójára a vértanúknak emlékhelyet állítanak Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök mellszobrával együtt.
1849. augusztus 25-én érkezett meg Haynau-hoz, Magyarország teljhatalmú urához, a 13 lázadóvezér és Batthyány Lajos, akiket később kivégeztek. A kivégzést szándékosan időzítették október 6-ára, egy évvel korábban, 1848. október 6-án Bécsben a népítélet végzett a gyűlölt Theodor Latour hadügyminiszterrel. Haynau emlékeztetőül és megtorlásként jelölte ki ezt a napot a kivégzésekre.
Az aradi vértanúk szoborcsoport avatására 2000. október 6-án került sor.

Akiknek a szoborcsoport emléket állít:

Batthyány Lajos gróf
Aulich Lajos04-2. Aradi udvar
Damjanich János
Dessewffy Arisztid
Kiss Ernő
Knezich Károly
Láhner György
Lázár Vilmos
Leiningen- Westerburg Károly gróf
Nagy- Sándor József
Poeltenberg Ernő
Schweidel József
Török Ignác
Vécsey Károly gróf

'56-os emlékkert

Taubert László 2006-ban felavatott alkotása az egykori Károlyi-kertben.
A márványburkolatú alapon különböző magasságú márványoszlopok jelzik a forradalom és szabadságharc napjait. Az alaplapon mintegy az oszlopok árnyékaként stilizált emberi alakok vannak kirakva.
Az emlékmű oszlopsorainak képzeletbeli csúcsába ültetett szamorúfűzfa a forradalom eszméjének halhatatlanságát jelképezi.